Harmonogram vývoz smetí

A falu rövid története

 

 

               Az első írásos emlékek a  XIV. századból 1332-ből származnak.
       Ekkor Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven
emlegetik a községet abból
       az alkalomból, hogy plébániát
avattak, s a templomot Szent Péterről
       nevezték el.

 

              A krónika szerint  még az 1200-as években is  lakott volt e vidék,
       de csak egypár ház volt a Harsányi kút táján. Ezeket  viszont nagyon
       sok elemi csapás  érte, ezért  később a
jelenlegi  falu helyén  kezdtek
       építkezni.  A régi  házakat földbe vert cölöpök köré vesszőből fonták,
       s  kívül-belül  sárral betapasztották. Később döngölt  agyagból vagy
                                                                 vályogból  építették  és szalmával, náddal  vagy zsindellyel  fedték be.
                                                                 A házak egyszintesek voltak,s többnyire egy szobából, egy konyhából
                                                                 (pitvarból) és egy kamrából álltak.

 

              Szentpéter, keletkezésétől kedzve, a komáromi vár uradalmához tartozott. Egyre népesebb falu lett, de
        a törökdúlás idején annyira elpusztították, hogy majdnem megsemmisült. Az 1576. évi összeíráskor mind -
        össze kilenc házat  találtak benne. Előtte  Zrínyi Miklósnak, a költő hadvezérnek is  volt itt  udvarháza. A
        török hódoltság után a királyi kincstár új telepesekkel népesítette be. A XVII. Században több más Komá -
        rom megyei faluval együtt gróf Zichy István és örökösei birtokába került „örök és visszavehetetlen” jog -
        gal, amit 1659-ben adománylevéllel is megerősítettek.

              1763-ban erős földrengés ejtette rémülete a falu lakosait. A földmozgásnak számos ház esett áldoza -
        tul.  A katolikus templomnak – melyet 1730-ban  építettek - a mennyezete leszakadt, s falai is megrongá -
        lódtak. Gróf  Zichy  Miklós vállalta  a templom  gondnokságát, rendbe hozatta, s a jelenleg is látható dí -
        szes ablakokat is ő csináltatta. A család nagy kastélyt  építtetett a faluban, amely zavaros, háborús idők -
        ben vármegyeházként is szolgált, ugyanis itt tartották a  megyegyűléseket. Az 1848-49-es  szabadságharc
        idején gróf Zichy Károly földbirtokos volt a tulajdonos. A nagysallói csata után Klapka György és Dam -
        janich János kórháznak használták.
              A  szabadságharcra  vonatkozó,  falut  érintő 1849-es események: Március 30-án este Szentpéter kör -
        nyékén a Veigl-dandár nagy tábortüzet gyújt, hogy láthatókká váljanak a városból.
  

              Klapka vezetésével július 30-én támadásba indul a védősereg. Három oszlopban támadtak. Rakovsz -
        ky ezredes… átkelt a Zsitván, az osztrák egységez onnan elűzte, aztán  Szentpéterig  nyomult, ahol eggye -
        sült Kosztlányi dandárjával… A támadás sikerrel járt, Pott tábornok csapatait minden állásból kiverték.
   

              A dráma utolsó  felvonása: szeptember 5-től egymást érték  az összecsapások. Klapka  három század
        Lehel-huszárral támadta  meg az  előrenyomuló  kozák egységet. Hetény és  Szentpéter közelében  került
        sor az összecsapásra, ahol Klapka katonái 12 kozák foglyot ejtettek.
  

              A Szentpéter és Hetény  közötti erdő szélén  található az ún. „Muszkakő”, amely a szabadságharc le -
        verésében szégyenletes szerepet játszó orosz csapatok táborhelyet jelöli. Itt várták ki az oroszok a komá -
        romi  vár feladásáról  szóló  tárgyalásoknak – amelyet Klapka  György és az osztrákok között folytak – a
        kimenetelét.
           

              A XIX. század második felében Zichy Gábor (Károly gróf fia) lett  a kastély  ura, akinek  öt gyermeke
        volt, köztük  Miklós  az elsőszülött fiú,  aki 1914-ben az I. világháború  kitörése után  a nagy  adósságok
        miatt eladta  a  birtokot.  Ezután beállt  katonának,  és részt  vett a  harcokban. Felesége (Fábry grófnő)
        pedig a  katonakórházakban  volt ápolónő. Mindketten életüket vesztették az egész falu  gyászolt,  amikor
        Szentpéteren  a családi  kriptában  örök  nyugalomra  helyezték őket, ahol a  hatévesen  elhunyt kisfiuk is
        örök álmát alussza.
   

              A birtokot a kisvárdai bank vette meg és parcellázta fel. A  kastélyt a  gróf lánya, Margit és  férje, Vá -
        sárhelyi Árpád foglalta el. Kislányuk születésekor egy platánfát ültettek a kastély parkjába. Ma államilag
        védett ez fa. A család a II. világháború végéig élt itt, itt is volt eltemetve, de lányuk, aki Magyarországon
        él, elvitte.
   

              A falukból a II. világháború során sokan életüket vesztették, az utókor nekik örök tisztelettel a temető
        előtti emlékművel, melyen a hősi halált halt katonák nevei olvashatók.
   

              Szentpéter  az 1920-ban  Franciaországban  megkötött  trianoni  békeszerződésig  Magyarországhoz
        tartozott, ezt követően  a Felvidéknek nevezett  északi  országrésszel  együtt  Csehszlovákiához került. Az
        1938-ban Bécsben megkötött nagyhatalmi  egyezmény  értelmében  Dél-Szlovákiával együtt visszacsatol -
        ták Magyarországhoz. A második  világháborút lezáró  párizsi békeszerződés  alapján ez  a vidék ismét a
        Csehszlovák Köztársaság része lett.
    

              A történelmi és politikai változásoknak megfelelően a község neve is többször cserélődött.  Így  lett a
        Sanctus  Petrusból  Szentpéter, Komáromszentpéter,  Alsópéter,  majd ismét  Szentpéter meg kell említeni,
        hogy Szentpéter névalak a magyar nyelvterületen több helységnévben  is előforduld: Borcaszentpéter, Fü -
        zesszentpéter, Kemeneszentpéter, Mosonszentpéter, Nógrádszentpéter,  Sajószentpéter, Tarcaszentpéter és
        Uzdiszentpéter. Akad még Szentpéter névalak a magyar nyelvterületen kívül előforduló helynevekben is.


Keresés

Szentpéter - kapcsolat

09.10.2008 Minister Marian Januek odovzdal njomn byty v obci Svt Peter 4
Brlaksok
DSC_10432
DSC_1047
DSC_1054
M
M 1
Z 1

  Polgármester: Ing. Jozef Jobbágy


 

   Fő utca 2, 946 57 Szentpéter

  Telefon:         +421 35/7685283
  Fax: +421 35/7685284

 

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

www.svatypeter.eu

Rendőrség

Munkaidő

Pondelok

  08.00-12.00

 

  13.00-15.00

Streda

  08.30-12.00

 

  13.00-16.00

Štvrtok

  08.00-12.00

 

  13.00-15:00

 

 

 

 

 


 

EÚ projektek

Időjárás

Dlhodobá predpoveď počasia

Címjegyzék



 

Oficiálna stránka Svätý Peter © 2013  by A.S.E.S. networks, s.r.o.

Beállítások   Oldaltérkép;   Szöveges változat